Fogjuk gyermekeink kezét a digitális világban is!

Napjainkban már bárhová néz az ember, képernyőket és okos eszközöket lát, így nem csoda, ha gyermekeinket egyre nehezebb megóvni a digitális korral járó veszélyektől. Az okos telefonok, tabletek, számítógépeket, laptopok, konzolok olyannyira beépültek mindennapi életünkbe, hogy legtöbben már el sem tudnánk képzelni életünket nélkülük, hiszen megkönnyítik munkánkat, feladatainkat és még szórakozást is nyújtanak. Mindemellett csak bonyolítja a dolgot a tény, hogy az okoseszközök használata nem kevés pozitív hatást is vonz maga után, mint például a tanulási készségek fejlesztése, a reflexek javítása és a társas kommunikáció finomítása. Tehát hogyan döntsük el, mikor és mennyire korlátozzuk gyermekeink képernyőidejét? A Mayo Klinika kutatása szerencsére útmutatást ad ebben a témában:

A képernyő-konfliktus

A szabad játékidő sokkal jótékonyabb hatással van egy gyermek fejlődésben lévő agyára, mint egy digitális eszköz. Itt pedig nem árt megjegyezni azt is, hogy az agy még tinédzser-korban is nagyban változik, alakul. Egy kisebb, 2 évnél fiatalabb gyermeknél pedig egyértelműen kimondhatjuk, hogy sokkal több információt képes megjegyezni és eltárolni az agy, amennyiben az élő előadásból/reprezentációból tanulhat, nem pedig egy videóból.

Persze az ellentmondás ott kezd testet ölteni, amikor egyidejűleg tudományosan alátámaszthatjuk, hogy 2 éves kortól a gyerekek már profitálhatnak bizonyos típusú képernyő/digitális eszköz-használatból: legyen az zenéval való manipuláció, mozgásorientáció vagy történet-feldolgozás.

Ellenben nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy a túlzott vagy rossz minőségű/tartalmú képernyőnek való kitettség igen negatív hatásokkal járhat, mint például:

  • elhízás és velejárói
  • alvászavarok, alváshiány
  • viselkedésbeli problémák
  • szociális készségek romlása
  • erőszakos tendencia kialakulása
  • a „valódi” játékok és a valóság iránti érdeklődés elvesztése
  • figyelemzavar
  • ingerlékenység
  • stb.

Szabályok felállítása

Mint megannyi téren, úgy az okos eszközök használatát tekintve is szabályokra, határokra van szükség egy gyermek életében. Rendszerre, következetességre, és mindenekelőtt stabilitásra.

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia egyértelműen ellenzi a 18-24 hónapos kor alatti digitális médiahasználatot, a videóchat esetleges kivételével. (Pl. édesapa üzleti úton van, édesanya skype-ol vele a babával az ölében) Amennyiben elkerülhetetlen a digitális média használata ilyen kiskorban, akkor mindenképpen ügyeljünk arra, hogy a fogyasztott tartalom kifogástalan minőségű legyen (Pl. kornak megfelelő), és semmilyen szín alatt ne engedélyezzük, hogy a kisgyermek egyedül használja a digitális eszközt.

2 és 5 éves kor között a napi legfeljebb 1 óra képernyőidő ajánlott, természetesen ismét nagy súlyt fektetve a médiatartalom minőségére.

Ahogy a gyermek növekszik, kinövi az általános szabályok határait, ezért a szülőnek kell meghatároznia, meghúznia azokat. Itt fontos kiindulópont lehet az az ajánlás, miszerint előnyös/sőt erősen ajánlott, ha ugyanolyan szabályokat/alapelveket határozunk meg, mind a való világ, mind a virtuális környezet berkein belül. Tehát példának okáért, mindkét helyszínen játszunk együtt a gyermekkel, töltsünk vele elegendő időt, tanítsuk meg a kedvességre, emberségre, mutassuk meg neki, hogyan tud részese lenni egy közösségnek, és nagyon fontos, hogy ismerjük gyermekünk barátait, és tudjunk róla milyen tevékenységeket végeznek együtt.

Hogy biztosítsa gyermeke minőségi digitális médiakonzumálását:

  • ellenőrizze a tartalmat (videót, játékot), mielőtt a gyermek hozzáférne ahhoz
  • olyan tartalmakat engedélyezzünk gyermekünknek, ami interaktív és hozzájárul a fejlődéséhez
  • mindig használjuk a „szülői felügyelet”-funkciót, ami megakadályozza, hogy a kiskorú nem kívánt tartalomhoz férjen hozzá
  • mindig legyünk a közelben, ha a gyerekünk valamilyen okos eszközt használt, hogy még ha távolról is, de tisztában legyünk, milyen tartalmat fogyaszt, milyen funkciókat használ
  • amennyiben nem lehetséges az állandó felügyelet, rendszeresen tudakozzuk meg a gyermekünktől, milyen játékokat játszott, milyen videókat nézett meg
  • a közösen fogyasztott tartalmaknál erősen ajánlott a magyarázat hozzáfűzése, főleg a reklámoknál, a nem várt tartalmaknál

Mindemellett a biztonságos médiahasználat egyik igen fontos aspektusa az is, hogy elkerüljük a túl gyors, az erőszakos és a túl sok reklámot tartalmazó anyagokat, mivel a kisgyermekek nehezen tudnak különbséget tenni a fikcionális/elferdített és a tényleges/tényeken alapuló tartalmak között.

Nem utolsó sorban pedig érdemes megemlíteni a képernyő használatának káros hatásait, melyek a látás mellett egyéb problémákat is felvet. Érdemes erről bővebben tájékozódni. Itt olvashatsz erről bővebben, ráadásul egyben a megoldást is mutatni fogjuk: https://szemfules.hu/b2c-gyermekek

További írásaink

Rács nélküli képernyőbörtön

Olyan korszakot élünk, melyben az okos eszközökre már nagyobb az igény, mint a luxusportékákra, és jobban rájuk szorulunk, mint a legtöbb mindennapi eszközre, mely rendelkezésünkre

Monitor olvasás

A mindennapi rohanás mellett a legtöbb embernek szüksége van olyan tevékenységekre is, amitől egy kicsit kikapcsol, és elfelejtheti a problémáit. Sokan ilyenkor a családjukkal, barátaikkal

Játékok hatása a szemre

A nap végén nem mindig egyszerű frissnek maradni, és elvégezni az otthoni teendőket. Munka után még takarítani kellene, néhányan még tanulnak is munka mellett, vagy